Játszótér és cukrászda

Mikor kicsi voltam nem értettem mi az a játszótér? Hát nem az egész világ a játszóterünk? Kimentem az udvarra tyúkokat kergetni, szaladgáltam a sziszegő libák elől, nyúlkálgattam a kotlós alá, kiscsibék után kutatva.Ha nem koppintotta meg a kezemet örültem, de inkább megvártam míg maguktól kijönnek a sárga gombócok. Ugrálhattam az egyik szénkazal tetejéről a másik szénakazalra. Ha fáztam bementem az istállóba, ami ugyan büdös volt, de legalább jó meleg. Azóta tudom, hogy a szarban meleg van. A házi tejet viszont nem bírom meginni, mert nem bírom a szagát, összekeveredik a trágya szagával. Tovább

0

A növényekért

paradicsom004zoldlevel

 

A Növényvédelmi Liga tiszteletbeli tagjaként szót emelek a növényekért. A növényeknek jogában élni, bár nem látszik rajtuk, de ők is ugyanúgy éreznek, mint mi. Van szemük, szájuk, édes arcokat tudnak vágni, éreznek, kommunikálnak, figyelnek. Hallottátok már, hogy sír az uborka, mikor szeletelitek, hogy visít a paradicsom mikor nyiszatoljátok, hogy vacogtatja a fogát az alma, mikor beleharaptok. Ezernyi jelét adják fájdalmuknak mégsem figyelünk rájuk. Miért csak az állatokat védik? Miért ne menthetnénk meg a növényeket a vágódeszkától? Az ember beéri vízzel, földdel, levegővel, tűzzel, nem? Végül is nem mindenevő, oltógyomra van, meg bendője, és redős zápfoga. Szegény növények meg csak szomorkodnak, hogy őket bárki megeheti most is hallom, ahogy sírnak és nem menti meg őket senki., de én szót emelek értetek kedves növények, ne féljetek! Nem fognak karóba húzni, felkötni, megkurtítani, megritkítani Titeket!

0

Vezetés szétszórt nőknek

Kidolgoztam egy módszert vezetés közben hogyan tudom megőrizni éberségem.

Ha akció helyzet van, például ki kell kanyarodnom egy forgalmas útkereszteződésnél, akkor hangosan beszélek.

Például:

– Gyere már, te zöld csiga?

vagy

– Gyorsabban haladjunk kérem, Szilvi néni ki szeretne menni!

esetleg

– Mit nézel? Az utat figyeld, ne engem!

és még

– Na, még ezt a négy autót elengedem, a fehéret, szürkét, pirosat, kéket, aztán megyek! Nem nem mehetek, mert megint jönnek!

Van úgy, hogy kézjelekkel is szórakoztatom magam, nehogy elaludjak, ez a kikanyarodást nem könnyíti meg, mert általában lelassítanak, hogy mit csinál ez a kerge nő, de engem remekül szórakoztat. A gyerekeim már tudják, hogy amikor anya beszél csendben kell lenni, mert kikanyarodás van….

és miért jó ez az egész, mert amikor beszélek, tudom, hogy nem mehetek, ha abbahagyom a hablatyolást, indulhatok, akkor viszont figyelnem kell a láb, kéz összehangolt működésére.

Így megy ez nálam, kérem szépen!

Vége

0

Kötözős kutyajáték

Kitaláltam egy jó gyerek fegyelmezős játékot!

1. Keresünk egy fát.

2. A kötél egyik végét odakötözzük a fához, a másik végét odaadjuk a kutyának.

Ezalatt a gyereket a fához állítjuk.

3. Szólunk a kutyának:

– Kerít!

4. A kutya körbe- körbe rohangálva megkötözi a gyanútlan gyereket.

5. A kötél szabad végét rögzítjük a fához, és ott áll előttünk egy megkötözött gyerek, aki pár percig nyugton marad.

6. Ne felejtsük el kiszabadítani a gyereket, mert az azért mégsem olyan jó, ha egész nap ott aszalódik!

Nálunk mindenki ilyet szeretne játszani, annyira sikeres játék! :)

 

0

Lekötözött szabadság

Azt szeretnénk, hogy gyermekeink szabadon gondolkodjanak, érezzenek egyszerűen szabadok legyenek, ugye? Hogyan tehetik ezt meg, ha rögtön születésük után le vannak kötözve egy babakocsiba, kocsiülésbe, kendőbe? Születésük után rögtön korlátozzuk őket, akkor hogyan lehetséges ez? A szabadságot feláldozzuk a biztonságért, erről van szó?

0

Kitől származunk?

kutyó

 

Igaza van Csukás Istvánnak, amikor azt állítja, hogy a kutyától származunk! Amióta gyerekeim vannak még jobban érzem ennek igazságát. Életem jelentős részét négykézláb állásban töltöm, vagy kosz után kutatva, vagy koszt feltakarítva, eltakarítva. Még odáig nem jutottam, hogy megegyem például a leesett tojásrántotta darabkát, de még megeshet…Alkalomadtán egyenesedek ki, ha iskolába kell mennem a gyerekekért, ilyenkor muszáj két lábon közlekednem, meg nehéz lenne autót vezetni négykézláb. Maradékokon élek, és harcolnom kell a kajáért, ha nem szeretnék éhen veszni. Boldog vagyok, ha labda után rohangálhatok, és csóválom a farkam, ha megdicsérnek. Még a disznó jutott eszembe, mint rokoni szál, de ezt biztos sokan kikérnék maguknak…

Szerintetek kitől származunk?

0

Érintős kutyajáték

bodzatamad

Kitaláltam egy nagyon egyszerű kutyás játékot, amit mindannyian (a gyerekek, a nagyobbak, a kicsi még nem bírja a havat, és én) szeretünk.

Vegyünk egy 20×20-as óriáslépésű, iskolás lépésben 40×40-est, kisgyermek lépésben 50×50-es teret, mondjuk a kert egy szegletét, szétszóródva elhelyezkedünk benne.

Szólítsuk fel maratonista kutyánkat, hogy:

– Fuss! vagy Fussál, fussál! ha nagyon ösztökélni kell.

Ő nekilódul, mi pedig megpróbáljuk elkapni, illetve megérinteni futás közben, lábbal nem ér (Berzsián azt gondolta kezét, lábát használhatja a játékban, de nem!) Rúgni nem szabad!

Aki több pontot gyűjt, az a nyertes.

10 pontig játszunk, addigra mi is és a kutya is kidől, kábé fél percre.

Látszólag egyszerű, de a kutya cselesebb, mint gondolnánk, ide-oda cikázik, szlalomoz közöttünk, mi pedig számtalan lehetőséget puskázunk el, mert vagy kicsúszik a kezünk közül, vagy annyira ügyesen lavíroz, hogy képtelenség megérinteni. Pár perc múlva vetődő, fetrengő, hempergő alakokat lehet látni a hóban, és rajtuk a kutyát, aki vadul darabokra akarja szedni a színes kabátos foltokat. Közelharcban nem ér a pont, meg kell várni míg a kutyus körbe-körbe fut, és vevő az érintős játékra. Nekem ez a kedvenc játékom mostanában, mivel gimiben röplabda edzéseken vetődni szerettem a legjobban, szétkenődni a padlón, közben elérni a labdát és hősként állni fel, a többi, a leütés, beadás nem érdekelt. Mindenkinek hidegen ajánlom, irtó jó, pofára esni a hóban, hátára pördült bogarat játszani, ha színesíteni szeretnénk a földön hempergést, láb és kézrázogatással. Egyvalami még a játék előtt mindenképp ajánlott, eltakarítani az aknákat a kiszemelt területről! :)

Jó szórakozást!